Mentori beszámoló (EJROK)

2018. június 1-jén 20 – különböző életkorú- diákkal kapcsolódtam be a „SULIPLUSSZ” Társadalmi innováció a hevesi Eötvös József Református Oktatási Központban (EFOP-5.2.4-17-2017-00003) elnevezésű pályázatba. A bemeneti mérés, illetve a fejlesztési tervek elkészítése után kiderült, milyen fejlesztési területekre kell koncentrálnunk, milyen kompetenciájukat kell erősíteni, alakítani.

A tanév folyamán tíz mentorálttal szinte heti rendszerességgel, összesen 30 alkalommal találkoztunk, és haladtunk a fejlesztési tervben megfogalmazott célok felé;  a többieknek havonta egyszer volt foglalkozása, így 12 mentori alkalmon vettek részt. Minden esetben a fejlődést, a fejlesztést tartottam szem előtt, ennek megfelelően állítottam össze a foglalkozások tematikáját. Ehhez nagy segítséget nyújtott a pályázat internetes oldalán (www.suliplussz.hu) megtalálható tananyag. Ebben elméletet és gyakorlati feladatokat egyaránt találtam. A gyerekek szívesen használták, érdekesnek találták, élvezték, ha a mentori alkalom során tablettel vagy digitális tábla segítségével ezen az oldalon dolgoztunk. Többször osztottam meg velük innen származó – de más oldalra navigáló – linket, amelyhez önálló, otthon elkészíthető feladatot kaptak.

A diákok fejlesztésében, problémáinak megoldásában mások is segítségemre voltak. Bátran fordulhattam az osztályfőnökökhöz, a kollégista gyermek kapcsán a kollégiumi tanárokhoz és annak vezetőjéhez. A szaktanárokkal is tartottam a kapcsolatot, hisz csak így kaphattam teljes képet a mentoráltak aktuális helyzetéről. A tehetséges gyermekek esetében fontos volt az adott terület szaktanárával, szakértőjével szorosan együttműködni, hogy minél jobb eredményeket érjünk el. De igaz ez a másik végletre is: a gyógypedagógus munkája elengedhetetlen a sikerhez, a javításhoz, a kudarcok csökkentéséhez. Éppen ezért vele is folyamatosan tartottam a kapcsolatot.

Fontosnak tartottam, hogy a diákok minél jobban megtanulják, hogy hogyan lehet önállóan többféle információhoz jutni, tananyagot gyakorolni. Felívtam a figyelmüket arra, hogy többféle lehetőségekkel találkozhatnak az interneten, amelyet akár a tanulmányaikhoz is fel tudnak használni. Az ajánlott oldalak több tantárgyhoz kapcsolódtak, többféle stílusúak voltak, többféle módszertannal rendelkeztek. Így mindenki ki tudta választani azt, ami neki a legjobban megfelelt. (Az iskola számítógépeit is használhatták, ha otthon vagy  a telefonjukon nem volt internet.)

Szerették a fiatalok, hogy őket érintő témákban külsős előadók is voltak nálunk, tanulhattak, kérdezhettek tőlük, dolgozhattak velük egyénileg vagy csoportban. De az is tanulságos, fejlesztő hatású volt – az élményeken, szórakozáson kívül-, ha kirándulni mentek. Talán ennek a szolgáltatásnak volt a legnagyobb sikere.

A tanév során több olyan helyzettel kerültem szembe, amelynek megoldásában nem nagyon tudtam segíteni. Ilyenkor mindig segítségemre volt az iskolalelkész is. A diákok többsége ugyan nem vallásos, de szívesen beszélgetnek iskolánk lelkészével, aki közvetlenségével könnyen teremt bizalmi légkört. Ilyen légkörben pedig mindenki fesztelenebbül viselkedett,  könnyebben megnyílt . Ha megoldást nem is találtak a problémára, már az is segített, ha kiönthették a lelküket. Ezt én is tapasztaltam: több alkalommal előfordult, hogy egy-egy mentorált inkább az aktuális problémáiról, sérelmeiről szeretett volna beszélgetni , hiszen nincs más felnőtt (vagy nagyon kevés), aki komolyan, érdeklődéssel hallgatná őket. A mentorálási munkának tehát ez is nagyon fontos részét képezi.

A fentebb leírt munkát, módszereket szeretném folytatni a bennmaradt diákokkal a pályázat következő évében is, hiszen  a célok teljesítése még nem történt meg, a fiatalok többsége pedig aktívan vesz részt a munkában, hálás minden segítségért, odafigyelésért, örömszerzésért.

Sebőkné Szegedi Tímea mentor (EJROK)